Változások ( I. fejezet )

*Emma szemszöge*

- Felkészültetek? - ordítja túl a zenét az edzőnk, mentorunk, második anyánk, Jess. Arcán különböző színek tükröződnek, amitől csak még jobban izgulok. 

- Csináljuk! - Nick előre nyújtja a kezét, majd mi is követjük a példáját. Háromszor rázzuk meg összekapcsolt kezeinket, majd felrepítjük őket. Boldogan, de idegesen nevetek fel.

- Legyek büszke rátok! - összeborzolja a hajunkat, és magunkra hagy
- Izgulsz? - Néz barna, lágy szemével az enyémbe Nick.

- Mindjárt elájulok. - Lassan fújom ki a levegőt, hátha ettől lenyugszom. A hangszórókból a mi számunk visszhangzik, és persze izzadni kezd a tenyerem. A függönyt elhúzzák, a fényszórók megvakítanak, de mosolyt erőltetek magamra, és megfogom Nick kezét...

 - Figyelsz? - Kezével csettintget előttem Ashley, az egyik táncos lány, és egyben legjobb barátnőm. Felnézek dühös arcára, és picire összehúzom magam.

- Bocs. Mit mondtál?

- Csak éppen arról meséltem, hogy mit gondolsz arról, hogy Nick elköltözött?

- Na, álljunk meg! Nick elköltözött? Mikor? - Pánikolni kezdek. Ha nem ő lesz a párom, akkor mégis ki?

- Tudtam! Úgy tudtam, hogy neked nem szólt. Állítólag annyira beléd esett, hogy nem bírt tőled elbúcsúzni. - Ajkát lebiggyeszti, de nem sajnálja.

- Ez nem igaz! - Elpirulok a gondolatra is, hogy belém esett. Pont belém? Kész röhej!

- Mindegy. Remélem, hogy a legcukibb pasit kapom párnak: Edwardot!

- Komolyan ő kell neked?

- Most miért? Tiszta Alkonyat sztori lehetne az életünk! Én simán engedném, hogy... - Nem akarom hallani a hangos álmodozását. Maradjunk a tényeknél: nincs párom, ráadásul fél óra múlva edzés. Na szép!

 Annyira szorítom a kezét, hogy már szinte fehéredik. Az adrenalin összecsap az idegességemmel, és emiatt egy helyben toporgok. Nick a fülemhez hajol.

- Nyugodj már meg! Mintha egy karton Red Bullt felhajtottál volna. Nem lesz semmi baj. - Egy puszit nyom az arcomra, majd elhúzódik. Gyakran szokta ezt csinálni, már meg sem lepődöm. A zsűri visszaül a helyére, és én csak még jobban pörgök.

 - Üdvözlöm az összes új tagot! A régiek már hozzászoktak a szadizmusomhoz, úgyhogy nektek az eleje lesz a legnehezebb. - Mindenki nevetésben tör ki, az újak megkönnyebbülten sóhajtanak fel. - Jessica vagyok, az új mentorotok. Ha képesek vagytok tartani a tempót, akkor sikeres évet fogtok zárni. Mindenben a segítségetekre leszek, még pelenkát is cserélek, ha kell. - Jess sosem bírta a humor nélküli beszédeket, amitől mosolyognom kell. Ashley mellettem titokban fényképezgeti a mostanra már tényleg egész jóképű Edwardot, de én nem tudok pasikon gondolkodni. Az agyam tele van lehetséges partnerjelöltekkel, és felrobbanok. Kösz szépen, Nick!

 Nick a derekamnál emel fel, annyira boldog. Annyit nevettem már, hogy teljesen fáj már a szám. Amint letesz, rögtön magamhoz szorítom. A kis konfettik már teljesen ellepik a hajunkat, de nem érdekel! Nyertünk!

- Megmondtam! - Szalad hozzánk Jess. Mindkettőnket megölel, és fogalmam sincs, honnan, de elővarázsol egy pezsgős üveget. - Nyugi, alkoholmentes. - A kezünkbe nyom 1-1 papírpoharat. - A sikeres jövőtökre! - Koccintunk, és most érzem először magam igazán boldognak...

 - ...ma csak az alapokat vesszük át. De! Előtte még kiválasztjuk a párotokat. - Jess felém int, én rögtön felpattanok. Odaszaladok hozzá, ő pedig félszegen mosolyog. Soha nem szokott így csinálni, kivéve, amikor... - Van egy rossz hírem, és kérlek, ne haragudj meg rám miatta, oké? Nem én akartam, csak így alakult.

- Mondd már! Kezdesz megijeszteni.

- Csak... összekerültél Damonnal. De hidd el, én... 

- Mi?! Ezt nem teheted! Bárkit, csak ne őt!

- Annyira sajnálom, de nem maradt senki más, Emma.

- Én...én most elmegyek...

- Ne! Emma, várj! - Hajthatatlan vagyok. Valósággal feltépem az ajtót, annyira dühös vagyok. Hogy tehette ezt meg, ráadásul pont velem? Basszus! Az egoista, barom Damon Knight. Olyannyira dühös vagyok, hogy nem is figyelek előre, csak trappolok. Alap hiba, mert amikor jobbra pillantok, egy kocsi fényszórója majd' kiégeti a szemem az éjszakában. Megdermedek, nem tudok mozdulni, bármennyire is szeretném. Az ember ilyenkor csak végignézi, ahogy szépen, lassan elüti őket az autó. Pont, mint mikor elejtesz valamit, de nem kapsz utána, hanem hagyod lezuhanni. Gondolatban végigjátszom életem legszebb pillanatait: az összes szülinapom, a barátaim, és persze a verseny mind közöttük van. Annyira gyorsan történik minden. A szemem behunyom, reszketve várom a véget, de ekkor erős rántást érzek, erős kezek hátra húznak, aztán az idegenre esek. Zihálok, és annyira össze vagyok zavarodva, hogy csak egy halk "Köszi"-t dörmögök, aztán már rohanok is.

  Ledobom a táskám az ágyra, és a fürdőbe lépek. Egy gyors zuhanyt tervezek, de megint keresztülhúzom a saját számításaimat. Egy órán keresztül forognak az agytekervényeim. Remeg a kezem, de belül jól vagyok. Jól vagyok. Elég relatív fogalom. Teljesen üres vagyok. Nem érzek semmit. Riadtnak, idegbetegnek, talán még depressziósnak is kellene lennem, de nem vagyok. Robotként veszem fel a ruhám, és bezuhanok az ágyamba…

  Nagy levegőt veszek, és belépek az ajtón. Tekintetem végigfuttatom a termen. Csak páran vannak itt: van, aki már most bemelegít, van, aki kint cigizik, és van, aki könyvet olvas. Ami a legmegdöbbentőbb, hogy az utóbbi pont Damon. Egy jó pontot megérdemel, de nem nőtt túl nagyot a szememben. Nagyot sóhajtok, és elé lépek.

- Szóval, összeraktak minket. Ami azt jelenti, össze kell szedned magad. Nem szoktam figyelni, hogy teljesítesz, de majd segítek neked, és...

- Állj! Te segítenél nekem? Már megbocsáss, de vagyok olyan jó, mint te. Tudom, hogy ez a tény nem egyezik a kis képzeteiddel, de érek annyit, mint te! - Már felállt, egyenesen elém állt, és a szemembe néz. Harag csillog benne, de tartom magam. Nem törődöm a ténnyel, hogy pár centi választ el minket, és hátra lépek. Megadón feltartom a kezem, bocsánatkérően sóhajtok.

- Jó, mindegy. - A kezem nyújtom felé. - A nevem Emma L...

- Tudom ki vagy. Láttalak a versenyen. - Feláll, előkap egy cigit a hátsó zsebéből, és kisétál. Hideg zuhanyként ér ez a beszélgetés. Lehet, hogy nem is olyan rossz srác. De még mindig nem kedvelem... 

BlondyBo ;)